Sziasztok,

Most néztem meg az It Ends WIth Us filmet (online, mert moziba lusta vagyok menni), és bár félig-meddig egyet értek azzal, hogy miként került ábrázolásra a toxikus kapcsolat, szerintem továbbra is érdemes beszélni erről a témáról. A könyv sokkal jobb volt szerintem (nem a karakterek miatt), hanem a mélysége miatt. Elég híres könyv, de ha valaki még nem olvasta volna, akkor ajánlom.

Szóval most arra gondoltam, hogy tényszerűen felsorolom azokat a dolgokat amiket én éltem át az én kapcsolatomban. A sok "én" azért van, mert minden eset egyéni, de biztos vagyok benne, hogy van a bizonyos szűk keresztmetszet, ami minden nárcisztikus gyökérre igaz lesz.

Ismételten, öveket bekapcsolni. Próbálom annyira tényszerűen, amennyire lehet.

Sziasztok. :)

Úgy döntöttem tovább folytatom a toxic relationship saga-t, ugyanis még vagy ezernyi dolog van amit el tudnék mondani ezzel kapcsolatban. Ha már unod... bocs! De van akinek lehet szüksége van más véleményére, más tapasztalatára. 

Úgy érzem egy ideje, hogy bár tettem lépéseket afelé, hogy jobb ember legyek, tanuljak a hibáimból, fejlődjek, de mégis vannak olyan utóhatások, amikkel egyszerűen még nem sikerült megbirkóznom. Ezeket szeretném most megosztani és kicsit kibeszélni veletek.

Sziasztok,

Ma gondoltam kicsit mélyebb vizekre evezek a toxikus párkapcsolatokat illetően, és megosztom az én tapasztalatomat arra vonatkozóan, hogyan lehet kikeveredni ebből az egészből. Fontos megemlíteni, hogy ez csak az én személyes tapasztalatom, mindenkinek más a probléma, és van ami megoldható, és sajnos van ami nem. Fontos szem előtt tartani az objektív megítélését a dolgoknak, nem kézpénznek venni amit leírok, ugyanis minden eset egyedi és más. Ami működhet egy embernek, nem feltétlenül fog működni másiknak. 

Na, akkor csapjunk a lovak közé. Érzékeny téma következik.

Sziasztok!

Látom vagytok néhányan minden nap, de nagyon remélem, hogy nem a legutóbbi poszt hozta meg az érdeklődést mert akkor országszinten van problémánk. :D Most jöttem egy újabb fejtegetős bejegyzéssel mert történtek dolgok, és jól esne kicsit megosztani.

Lényeg a lényeg, hogy közel már (több, mint) fél éve nem találkoztam az exemmel és bár a fizikai jelenlét megszűnt, lelkileg még mindig nem vagyok rendben. Bár úgy érzem, hogy sikerült valami fejlődést elérni az elmúlt hónapok során, mégis van egy kurva nagy akadály előttem, saját magam. Ebben a bejegyzésben ezt fogom kicsit kibontani, hátha valakinek szüksége van egy kis löketre.

PLUSZ: van egy chatbox, ha már ennyien vagytok erre, beszélgessünk kicsit.

Sziasztok. 

Na az előző bejegyzésemben írt motiváció addig is tartott, most eltelt fél év is megint itt vagyok. Bőven van mit megosztanom, és igazából már az sem érdekel, hogy olvassa-e ezt valaki, de kénytelen vagyok kiadni magamból ezt a sok mindent, ami felgyülemlett bennem az idők során.

Hogy mi is történt az előző bejegytés óta? Törökországba költöztem, most még csak tanulmányi okokból kifolyólag de szeretnék maradni munkavállalás során is, egy hónappal a kijövetelem követve (ismét) szakítottam az ex-barátommal, érdekelt lettem a vallásban és rájöttem, hogy továbbra is ugyanabban a shithole-ban vagyok, amiben eddig voltam. 

Szinte fel se fogom, hogy közel 7 hónap telt el, mennyi minden történt mégis túl gyorsan múlik az idő, kicsit úgy is érzem, mintha nem használtam volna ki 100%-ban ezt a 7 hónapot. 

Igazából minden kapcsolódik, és gondoltam most megpróbálom összegyűjteni a dolgokat, hátha én is kapok egy kicsit tisztább képet mert most jelenleg retek szar kedvem van, és ez lehet tudna kicsit segíteni. Olvass tovább, de hosszú lesz.

Trigger warning: mentális egészség, bántalmazás (érzelmi, fizikai), terápia, szókimindás, és a saját hülyeségem beismerése