Sziasztok! 

MIK VANNAK! Vagy pontosabban mik nincsenek?

Eltelt újabb fél év mióta legutóbb itt jártam, de úgy érzem megint van egy ilyen blogos késztetés bennem.

Szeretnék kicsit visszatekinteni erre a blogolós korszakra. 2018-19 volt az az időszak, amikor még Finnországi cserediákságom előtt nagyüzemi szinten toltam a bordahajtogató-t. Akkor azt hittem, hogy valami nagy dolgot csinálok, próbáltam netes közösséget építeni, de ez amilyen gyorsan jött olyan gyorsan el is ment. Jött a cserediákság (amiről akartam millió posztot írni de nem jött össze), covid, kötlözés kétszer, barátom, mesterképzés, munkahelyváltás, kicsit felnött élet. Nem könnyű ezt mind összehangolni. A napokban láttam egy videót tiktokon amiben egy srác arról beszélt, hogy ő gyerekként azt hitte, hogy a 20+ évesek már összeszedték magukat, de hamar rájött, hogy ez nem így van. Na pontosan így érzem magam én is. :D 

A tiktokról meg csak annyit, hogy ha jó dolgokra használod szerintem tud nagyon is edukatív lenni. Van egy lány például aki hetente rak fel egy 1 perces videót amiben arról beszél, hogy "What happened in the world last week?", leginkább olyan hírek amik nagy eséllyel nem kerülnek be a híradóba. Szóval, szerintem, ha nem a 14 évesek, gyökér influenszerek táncolós-kihívásos-idióta videóit nézed, akkor semmi gond azzal ha használója vagy ennek az appnak. 

Szóval tavaly nyár óta járok pszichológushoz, rengeteg mindent tanultam, sok minden történt és szeretném ezt a tapasztaltot összefoglalni magamnak. Na és hát, erre tökéletes ez a blog. Nem tudom hányan vagytok akik még rendszeresen jártok ide - statisztikák alapján vagytok még páran, ezért ezer hála és köszönet -, számotokra lehet lenne szintén valami értelme elolvasni ezeket a bejegyzéseket. 

A következő időszakban (talán hetekben?) szeretném kicsit rendbe rakni a blognak a struktúráját, kitörölni azokat a dolgokat amiket nem szeretnék már a "nagy nyilvánosság" elé tárni, átláthatóbbá tenni a bejegyzéseket, stb.

Az utóbbi időben nagyon belemerültem a personal development témába (szeretnék erről is írni), és itt találkoztam a journaling fogalmával és fontosságával. Én nem vagyok az a típus, aki naponta le tud ülni és írni arról, hogy mi történt mit éreztem, de most valahogy megszállt valami és rájöttem, hogy itt a blog, itt a tökéletes felület arra, hogy kiírjam magamból ami kikészít/érdekel/feszültté tesz/boldoggá tesz, sőt, talán még hasznos is lehet valakinek aki elolvassa ezt a cikket.

Sajnos számomra a nagy bloggerkedés leáldozott már, nem tudok annyira elkötelezett és aktív lenni, hogy egy itteni közösséget fenntartsak. Így pls tekintsük úgy ezt a blogot mint személyes naplóm, ahol időnkétn megosztok ezt-azt, legrosszabb esetben én leszek nektek a "rossz példa" haha. 

Szóval igen, millió és egy dolog van amiről szeretnék beszélni nektek, remélem készen álltok és ha nem is térünk vissza a 4-5 éve létező közösséghez, akkor tekintsük ezt a helyet egy "safe place"-nek, ahol tényleg mondhatsz bármit, megoszthatsz bármit, ha úgy alakul akkor megbeszéljük. Safe place nekem és nektek is. 

Vigyázzatok magatokra, az élet szép és jó, rossz idők jönnek-mennek.