Borzaszt�an motiv�lt lettem, �s ennek mind�ssze egyetlen egy oka van, az Erasmus. Ma �gy keltem fel, hogy �n m�rpedig ki fogok (majd) menni k�lf�ldre tanulni, �s eg�sz d�lel�tt a k�l�nb�z� partneregyetemeket n�zegettem, hogy m�gis melyik az, amibe els� l�t�sra bele szeretek. A terveim szerint 2. �v 2. f�l�v�ben menn�k ki, teh�t egy �v m�lva ilyenkor (?:D) m�r jav�ban szervezgetni fogok a kis f�l �ves kalandomat. Az�rt ekkor, mert ez n�lunk az �gynevezett ’mobilit�s ablak’, amikor l�nyeg�ben nem kell agg�dni a tanulm�nyok miatt, mivel ez az a f�l�v, ami lefedi egym�st, �s �gy amit k�lf�ld�n tudok tanulni, megfelel a hazainak is.

Sz�val ezen elindulva m�r ki is n�ztem magamnak melyik az a v�ros, orsz�g, egyetem, amelyik�rt m�r most f�j a sz�vem, �s tudom, hogy rengeteget kell majd ehhez tanulni, valamint a nyelvtud�som is j� lenne felfriss�teni, de �n k�szen �llok. �pp ez�rt gondolkoztam el azon, hogy milyen v�ltozatos vil�gban �l�nk, mennyi l�tnival� vesz k�r�l minket, �s hogy mekkora �r�m �s �lm�ny utazni. Gondolom, m�r r�j�ttetek mi k�vetkezik: egy �jabb �lm�nybesz�mol�, nem m�sr�l, mint az Olaszorsz�gi utaz�somr�l!:)

�veket bekapcsolni, els� �llom�sunk Aquileia.

 

El�zetesben egy-k�t dolgot szeretn�k tiszt�zni az utaz�ssal kapcsolatban. A olasz �t 2016-ban t�rt�nt, az akkori iskol�m �ltal volt szervezve, sz�val tipikusan ez a buszos-v�rosn�z�s-fix programos t�ra volt. Egy hetet t�lt�tt�nk Olaszorsz�gban, �s �ri�si �lm�ny volt akkor nekem, mai napig sz�vesen gondolok vissza minden egyes ott elt�lt�tt napra. V�lem�nyem szerint nagyon j�k tudnak lenni ezek a t�meges utaz�sok, ha egy megb�zhat� utaz�sszervez� �ll m�g�tte. N�lunk ez szerencs�re adott volt, sz�val mindenf�le rossz�rz�s n�lk�l indultunk �tnak.

1. nap – Aquileia

Az �t maga borzaszt� volt, legink�bb az�rt, mert �n nem tudok sok�ig egyhelyben �lni, �s az is megvisel, amikor 2 �r�t utazom Budapestre. Viszont, a kir�ndul�k fele az iskol�mb�l j�tt, rengeteg volt az ismer�s, �s elsz�rakoztattuk egym�st. Els� �llom�sunk Szlov�ni�ban volt, ahol az egyik benzink�ton megittam �letem legfinomabb automat�s k�v�j�t, majd ezut�n Aquileia v�rosa k�vetkezett.

A v�ros h�res t�rt�nelmi eml�khely, ami egykor a R�mai Birodalom 9. legnagyobb v�rosa volt. Legh�resebb �p�tm�nyei a Bazilika, amely m�g�tt egy s�rkert tal�lhat�, valamint az eg�sz v�rosban megtal�lhat�k az egykori oszlopok, maradv�nyok. Maga a Bazilika nem keltette fel nagyon az �rdekl�d�s�nket, gondoltuk csak egy �jabb templom, �m val�j�ban leny�g�z� volt a mozaikegy�ttes, a r�gi, robosztus falak, valamint a s�rkert is el�g bizarr volt.

R�vid id�vel k�s�bb vissza a buszba, �s m�r a sz�ll�sra tartottunk. Az akkori sz�ll�sunk egy�jszak�s volt, ut�na m�r Toscanaban voltunk. A vacsor�nk, meglep� m�don, paradicsomos penne volt, aminek (akkor) nagyon �r�lt�nk. Az �jszak�t 3 �gyas szob�kban t�lt�tt�k, �s mivel az utaz�s kell�k�pen kif�rasztott minket, hamar �gyba d�lt�nk.

2. nap – Velence, Mur�n�

M�snap reggel kor�n indultunk Velenc�be, ahol eg�sz napos v�rosn�z�s k�vetkezett. Els� �llom�sunk a Szent M�rk t�r volt, amely tal�n a legh�resebb nevezetess�g, �s egyben az egyetlen t�r Velenc�ben. A t�r ad otthont a v�ros k�zigazgat�s�nak, t�rsadalmi �s vall�si k�zpontnak is tartj�k. Itt tal�lhat� a Sz�kesegyh�z, valamit a D�zse-palota is. Maga a t�r k�l�nbf�le t�rt�nelm� �p�letekkel van hat�rolva, melyek mind fontos poz�ci�t t�lt�ttek be a v�ros �let�ben. Itt �ltal�ban rengeteg ember j�rk�l, legink�bb turist�k, �gy el�g neh�z elk�sz�teni egy j� k�pet, hisz’ mindig beles�t�l valaki. :D A t�r mellett tal�lhat� a kik�t� is, ahol legink�bb v�zi taxik v�rj�k lelkes vend�geiket.

Bej�rtuk a teret, ell�togattunk a piacra, megn�zt�k a Rialt� hidat is, valamint t�bb �r�s szabadprogramunk volt felfedezni a v�rost. A „c�l�p�kre �p�lt v�ros” val�ban megfelel az elnevez�snek, ugyanis a legt�bb h�z bej�rata egyb�l a csatorn�ra ny�lik, valamint a gyalogos forgalom mellett a gondola a m�sik k�zkedvelt k�zleked�si forma.:) K�s�bb a Canale Grande csatorn�n v�zitaxi seg�ts�g�vel jutottunk el Mur�n�ba.

Mur�n� neve hallat�n a csod�latos �vegman�fakt�r�k jutnak el�sz�r az emberek esz�be. A sziget nem nagy, �s a helyiek h�dolnak �si hagyom�nyaiknak, mi is megl�togattunk egy helyi mesterembert, aki �ppen egy �gaskod� lovat k�sz�tett �vegb�l. Term�szetesen lehet�s�g�nk volt v�s�rolni az itt elk�sz�lt mesterremekek k�z�l, de brut�l dr�ga volt, sz�val k�nytelenek voltunk lemondani az �vegb�l k�sz�lt t�rgyakr�l.

�rdekess�g, hogy a Mur�n�ba vezet� utunk sor�n elhaladtunk Poveglia szigete mellett, melyet az emberek legink�bb k�s�rtetszigetk�nt emlegettek. A k�z�pkorban a sziget a pestisben szenved� betegek elz�r�s�ra szolg�lt, ekkoriban rengeteg embert lett eltemetve, sokan nem is voltak betegek. K�s�bb a sziget egy elmegy�gyint�zetnek adott otthont, amely nem sokkal k�s�bb be is z�rt. A helyiek szerint a szigeten az elhunytak szellemei k�s�rtenek, �s nem is merik l�togatni a helyet. Az egyik legenda szerint az elmegy�gyint�zet egykori orvosa hossz� �veken �t k�s�rletezett a betegein, majd az orvos egy sikertelen �ngyilkoss�gi k�s�rlet ut�n az �ltala megk�nzott emberek szellemei hat�s�ra vesztette �let�t. Am�gy az eg�sz szigetet egy �ri�si betonfal �leli �t, �gy m�r t�volr�l sem �d�t� a l�tv�nya.

A m�sodik napon a sz�ll�sunk m�r Cinqualeban volt. A vacsora meglep� m�don paradicsomos penne volt, m�sodik fog�s pedig r�ntotth�s (ez a mirelit fajta) �s krumplip�ri.

3. nap - La Spezia �s a Clinque-Terre parja

A programot Manarola v�ros�ban kezdt�k, amely egy hangulatos kis �b�l k�r�l fekszik. Ekkor az idegenvezet�nk azt mondta, hogy lehet�s�g�nk van egy 20 perces tengerparti s�t�ra, hogy �t�rj�nk a k�vetkez� v�rosk�ba, felt�ve, ha nem szeretn�nk vonattal j�rni. Mi persze bev�llaltuk, de a 20 perces tengerparti s�t�b�l egy 2 �r�s hegym�sz�s lett, ugyanis a tengerparti �tvonal, mint kider�lt, soha nem is l�tezett. Nagyon felcseszt�k az agyunkat, nagyon f�radtak lett�nk, szomjasan voltunk, de el�g viz�nk sem volt, viszont a l�tv�ny minden szenved�st meg�rt. Mondhatni a parton j�rtunk, �s a magasabb (szerint�nk hegyvid�ki) szint miatt sokkal messzebb is ell�ttunk. Gy�ny�r� volt, visszagondolva meg�rte, viszont ami ut�na k�vetkezett! J�tt vel�nk egy k�zel 60 �ves b�csi, akinek 3 �s f�l �ra kellett a t�r�hoz, mert nem b�rta a sz�ve. K�zben az idegenvezet�nk vonattal j�tt, de meglep� m�don � elment v�s�rolni (?:D), �gy �r�kkal k�s�bb siker�lt csak folytatni a programot.

Vernazza v�ros�ba �rkezve a l�legzet�nk is el�llt. Ez az a v�ros, amely tal�n a legt�bb olaszorsz�gi k�peslapon szerepel, gy�ny�r� kis hangulatos h�zak, m�l�k, kik�t�k, az a val�di olaszos hangulat. Itt benyomtunk egy k�v�t, kicsit �tadtuk magunkat a helyi �let�rz�snek. A ’v�roska’ l�leksz�ma nem t�l magas, k�zel 3000 f� �l Vernazz�ban, de az�rt siker�lt l�tnunk egy-k�t helyit, aki �ppen kik�t�tte a kis cs�nakot, �s nekiindult a tengernek.

Clinque-Terre mag�ba foglalja azt a p�r kisv�rost, amely �bl�k k�r� �p�lt, �s mind Manarola, mint Vernazza az UNESCO vil�g�r�ks�g r�sze lett, nem v�letlen. A telep�l�sek meg�rizt�k az egykori hangulatot, kicsit olyan, mintha a turist�k visszautazn�nak az id�ben.

A vacsora meglep� m�don paradicsomos penne volt, m�sodik fog�s pedig r�ntotth�s (ez a mirelit fajta) �s krumplip�ri.

4. nap – Lucca, Pisa

El�g kor�n indultunk �tnak Lucc�ba, amely legink�bb a rengeteg rom�n st�lus� templomr�l, a sz�k kis utc�kr�l h�res, valamint megsz�ml�lhatatlan k�v�z�, �tterem �s m�zeum v�rja a l�togat�kat. Lucca tal�n nem a legh�resebb olasz v�ros, viszont t�nyleg sz�mtalan meglepet�st t�rt el�nk. Felfiss�t� �lm�ny volt s�t�lni az utc�kban, �s �rezni, hogy sz� szerint �gig �r� h�zak vettek minket k�r�l. A v�rosban emellett nagyon sok hangulatos kis butik tal�lhat�, ahol sz�m�t sem tudom mennyi mindent v�s�roltunk. Lucc�ban tal�lhat� a San Marino templom is, melynek r�sze az �ratorony, melybe lehet�s�g�nk van felm�szni. Pontosabban k�zel 5 milli� l�pcs�fok ut�n mesesz�p kil�t�s ny�lik a v�rosra. Itt fogyasztottuk el az utaz�s tal�n legolaszosabb eb�dj�t, n�h�nyan be�lt�nk egy pizz�ri�ba, �s �tadtuk magunkat az �lm�nyeknek.

D�lut�n indultunk Pisa-ba, ahol az id�nk nagy r�sz�t a Csod�k ter�n t�lt�tt�k. Itt tal�lhat� a h�res-neves pisa-i Ferde-torony, a katedr�lis, valamint a keresztel� k�polna is. Persze itt is rengeteg turista volt, �s f�l �r�n �t v�rtunk, hogy elk�sz�thess�nk a „tartom a tornyot” k�peket. :D Am�gy a t�r bej�rata el�tt �lland� jelleggel van egy kis piacocska, ahol mindent is megv�s�rolhatunk. �n egy n�ger sr�ct�l vettem egy selfi botot, ami sajnos elt�rt, de a kir�ndul�s alatt sok haszna volt. :D

A katedr�lishoz tartozik egy temet� is (Camposanto), amely els�re egy bels� udvarnak t�nik, �m val�j�ban ez egy oszlopos foly�s�val k�rbevett udvar. �rdekess�g, hogy egykor a gazdagok kiv�lts�ga volt, hogy ide temetkezhettek. Egy legenda szerint az udvarban tal�lhat� f�ldet a Szent F�ldr�l hozt�k, b�r ez minket annyira nem �rintett, ugyanis a foly�s�n rengeteg szobor, fresk�, domborm� v�rja a l�togat�kat, melyek k�z�tt vannak olyanok, amelyek l�tt�n kicsit �tgondoltam az �letem.

A vacsora meglep� m�don paradicsomos penne volt, m�sodik fog�s pedig r�ntotth�s (ez a mirelit fajta) �s krumplip�ri.

5. nap – Firenze

Velenc�b�l indul� vonattal ment�nk Firenze k�zpontj�ba, b�r az idegenvezet�nk tudatlans�ga miatt sok�ig azt hitt�k, hogy rossz ir�nyba indultunk el. :D V�g�lis sikeresen meg�rkezt�nk. Itt megn�zt�k a 100. templomot, a San Lorenzo-t. Bevallom, nagyon untuk m�r a templomokat, �ri�si volt a sor, tal�n egy �r�t is sorba kellett �llni, �s a l�tv�ny nem igaz�n �rte meg azt a rengeteg v�rakoz�st. Sz�momra egy id� ut�n minden templom egyforma, gy�ny�r�, d�szes, sok az arany, sok a fresk�, de nekem ennyit jelentenek (bocsi). Ezut�n a Palazo Vecchio k�vetkezett, mely egykor hercegi sz�ll� volt, m�ra m�r v�rosh�zak�nt �zemel.

Azt�n, v�gre el�rkezt�nk a nap legizgalmasabb programj�hoz, az Uffizi k�pt�rhoz. �risten. �ri�si, gy�ny�r� �p�let, rengeteg ki�ll�t�terem, festm�nyek, szobrok. Egyszer�en l�legzetel�ll�t� mindegy egyes ki�ll�t�terem. L�thattuk a k�pt�r legismertebb k�p�t, a Botticelli �ltal elk�sz�tett V�nusz sz�let�s�t, valamint A tavaszt. Botticelli mellett olyan h�res m�v�szek k�pei is ki�ll�t�sra ker�ltek, mint p�ld�ul Leonardo da Vinchi, Michelangelo �s Tiziano. Basszus, a vil�g tal�n legelismertebb fest�i, �s l�thattam a festm�nyeiket. Sz�momra �ri�si �lm�ny volt, hogy t�nyleg, ott van el�ttem, nem csak egy k�p a t�rt�nelemk�nyvekben.

Sajnos az id�nk lej�rt, b�r eg�sz napokat t�lt�ttem volna sz�vem szerint a K�pt�rban. Ezt k�vet�en r�vid s�ta v�rt r�nk az Arno partj�n, majd a sz�ll�sra �rve vacsor�ztunk, ahol megint paradicsomos penne volt, r�ntott h�ssal �s krumplip�rivel. M�r falnak futottunk ett�l a kaj�t�l, de gondoltuk ez az, ami bele f�rt a k�lts�gvet�sbe. :D

6. nap – Volterra, San Gimignano, Siena

Biztosan ti is l�tt�tok azt a r�szt az Alkonyatban, amikor Edward kital�lja, hogy felfedi mag�t a volturi el�tt azzal, hogy f�lmeztelen fels�test�vel kivonul a napra. Nos, teljesen megvoltunk gy�z�dve arr�l, hogy a filmet itt forgatt�k, de sajnos r�vid keresg�l�s ut�n r� kellett j�nn�nk, hogy t�kre nem. Az �r�n� az utols� pillanatban meggondolta mag�t, �s egy m�sik, hasonl� hangulat� v�rosban forgatta az omin�zus jelenetet. Volterra, meglep� m�don a volturrik otthona volt, akik m�lys�gesen vall�sosak voltak, �s b�r meglep�en vir�gz� gazdas�g� v�rosk�ban �ltek, olyan mesebeli l�nyegben hittek, mint p�ld�ul a v�mp�rok.

Volterra ut�n San Gimignano v�rosk�ja k�vetkezett, mely Olaszorsz�g egyik legr�gebbi kisv�rosak�nt van sz�montartva. Itt is sz�mos templom, katedr�lis �ll a mai napig, de mi szerencs�re egyiket sem l�togattuk meg. A v�roska nagyon hangulatos, de nem igen van mit n�zni, a templomokon k�v�l ugyeb�r. Az �let meg�llt az egykori form�ban, �ri�si �p�tm�nyek magasodnak az emberek fel�, melyek legink�bb f�ny�z�s c�lj�b�l �p�ltek.

D�lut�n Sien�ban t�lt�tt�k, mely fel�rt egy k�z�pkori id�utaz�ssal. A k�z�pkorban egy nagyon forgalmas v�roska volt, �m a korszak le�ldoz�sa ut�n eln�ptelenedett, nem tudott l�p�st tartani a gyorsan moderniz�l�d� v�rosokkal, �gy meg�rizte eredeti form�j�t. Itt is tal�lhat� egy k�pt�r, mely egy helyi m�v�sz festm�nyeit t�rja a turist�k szeme el�. Izgalmasabb l�tnival� a v�ros k�z�pkori f�tere, a Piazza del Campo, amely annyira hangulatos, hogy musz�j le�lni, �s elfogyasztani egy finom k�v�t vagy egy helyi k�l�nlegess�get, b�r a f�t�ren el�g dr�ga, de egyszer meg�ri. :D

�s most! Meglepet�s! A vacsora a szok�sos paradicsomos penn�vel indult, amit �n am�gy im�dok, mert t�szta, �s mindenf�le t�szt�t im�dok, de ezut�n j�tt a v�ratlan fordulat! A r�ntotth�s maradt, viszont a h�ten el�sz�r l�ttunk z�lds�get a t�ny�ron! P�rolt z�lds�g! Im�dtuk.:)

7. nap – Bologna, Magyarorsz�g

Viszonylag kor�n indultunk haza, de �tk�zben belesz�tt�nk egy r�vid kis v�rosn�z�st Bologn�ban. �letem egyik bakancslist�s pontja, hogy bolognai spagettit egyek Bologna v�ros�ban, h�t nagyon nem j�tt �ssze, majd legk�zelebb. :D

Bologna-ban megl�togattuk a Piazza Galvanin tal�lhat� Archiginnasio-t. Egykor egyetemi f��p�letk�nt m�k�d�tt, ma a v�ros legnagyobb k�nyvt�r�nak ad otthont. Annyira j� volt ott s�t�lgatni, kicsit olyan volt, mintha egy h�res angol egyetemre j�rn�k, ami t�k r�gen �p�lt, �s amolyan m�eml�k szer� az �p�let. Sajnos t�bbre nem igen jutott id�, tal�n egy �r�t t�lt�tt�nk m�g a v�ros f�ter�n, �s folytattuk is a hazautat.

Tudom, hogy nagyon hossz�ra sikeredett ez a kis �lm�nybesz�mol�, viszont aki tervez egy Toscana utaz�st, biztosan �rt�kelni fogja a (szerintem) tartalmas besz�mol�t. Nagyon nagy �lm�ny volt sz�momra az �t, �s sz�vem szerint b�rmikor visszamenn�k ak�r egy h�tre is, hogy �jra �t�lhessem azokat a pillanatokat, melyeket 2016-ban.

A sz�ll�sr�l nem szeretn�k k�l�n�sebben �rni, ha nem szervezett �tr�l van sz�, �ltal�ban booking-on foglalok sz�ll�st. Teljesen megb�zhat�, minden apr� bet�s r�sz le van �rva, de legyen el�g ennyi, a k�zelj�v�ben �gyis tervezek egy utaz�ssal kapcsolatos bejegyz�st.:)

Tov�bbra is kellemes id�t�lt�st, sorst�rsaimnak pedig �zenem: soha ne hagyjon el a rem�ny! (vizsgaid�szakmi?)

2019.01.16. 15:09, Kathryne

Vissza a bloghoz

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s