„Ég az Amazon, a Föld tüdője, és senki nem foglalkozik vele!”, „Persze a Notre Dame kapta a támogatást és a felajánlást!” – ilyenek, és ehhez hasonló képek, posztok lepték el az szociális médiát a napokban. Vannak olyanok, akik sírós fejjel osztják meg a szívbemarkoló képeket, és akadnak olyanok is, akik inkább arra buzdítják a nagy természetvédőket, hogy ne csak egy kép megosztásával akarjanak segíteni. A mai nap kicsit kutakodtam, és rengeteg cikket és tanulmányt olvastam el ezzel a szörnyű esettel kapcsolatban. Erről hoztam nektek ma egy kis összeállítást, hogy miért is gond, hogy ég az Amazon-i esőerdő?

Nem kell tovább tagadni, nem kell elhaladni a legfontosabb információ mellett, az ok miatt. Az óriási tűz kiváltó oka pedig nem más, mint egy illegális megmozdulás, amivel néhányan új és tiszta földterületet akarnak, melyeket később legelőként hasznosítanának a szarvasmarhatenyésztők (elsősorban). Pontosan. Legelő. Szarvasmarháknak. Mert már eljutottunk arra a szintre, hogy a nagyüzemi állattartásnak nem elég az a terület, amivel eddig rendelkezett, és kénytelen új területeket kialakítani magának. Ehhez pedig ilyen lépésekre van szükség.

Nem egy tudós szólalt fel, miszerint a jelenlegi helyzet, a folyamatos pusztulás nem csak Brazíliának okoz mérhetetlen károkat, hanem az egész világot fenyegeti a veszély. Azzal, ha eltűnik az ottani esőerdők bizonyos része, súlyos következményekkel járhat az éghajlatváltozás terén, a vadon élő állatok és az ott élő emberek számára is. Az éghajlatváltozás pedig minket is ugyanúgy érint, először csak drágább lesz egy-két gyümölcs a boltban, aztán az átlag hőmérséklet is hirtelen megemelkedik, helyenként egyszerűen elpárolog majd a víz. Szomjúság, éhínség, forróság.

Néhányan azt mondják, hogy az ottani tüzek nagy része miniszteri nyomásra kapott lángra, ugyanis támogatják az erdőírtást, mert ez jó a gazdaság számára. Jó a termesztőknek. Jó a nagyüzemi állattenyésztőknek, akik aztán mindenféleképpen tartják és nevelik az állatokat, csak normálisan nem. És ezek az állatok kerülnek az asztalra.

Nemrég olvastam egy remek cikket, amely pont arról ír, mennyi veszélye van annak, ha nagyüzemi állattenyésztőtől vásárolunk húst. Tény, hogy a nagyüzemek célja a minél gyorsabb profit, a verseny megnyerése, a legjobbnak lenni. Ezzel eddig semmi probléma nincs. A probléma a hogyan-nal van. Ezt a gyorsaságot pedig úgy érik el, hogy szteroidokkal és más tömegnövelőkkel kezelik a csirkéket (meg más állatot is), így azok sokkal gyorsabban nőnek meg, előbb hoznak profitot. Az már nem érdekli a tenyésztőt, inkább a telephely vezetőjét, hogy ezzel számos káros anyag kerül bele az állat testébe, a húsába, amit a gyanútlan vásárló meg gond nélkül levesz egy szupermarket polcáról. Gondolom nem csak én vettem észre, hogy egy szupermarketben vásárolt, vákuum csomagolt tasakos csirkemell szép nagynak tűnik, ám mikor kisütöm, eléggé összemegy. Ez pusztán csak azért van, mert mielőtt még becsomagolásra kerülnének ezek a húsok, vízzel feltöltik őket, pufibbá teszik őket. (És ugyanez vonatkozik a pultban található husira is, csak azt nem csomagolták be.)

Arról nem is beszélve, hogy mivel minden cégnek, vállalkozásnak a célja a profit maximalizálás és a kiadás minimalizálás, nagyon szeretnék eladni azt a csirkét. Nem egyszer történt már meg, hogy egy majdnem lejárt csirkét elkészítettek „grill csirkének”, hogy csak meg kelljen melegíteni otthon!, és így még pár napig tudták árulni az amúgy már tartósítószerektől, színezőanyagoktól és ízfokozóktól telített grill csirkét.

Ugyanakkor, arról még nem beszéltem, hogy ugyebár minden állatnak megvan a mozgástere. Nem egy ismerősöm tanult mezőgazdasági középiskolában, és ők is mondták, hogy országunkban nagyon szigorú előírások vannak az állattenyésztésre. Vegyünk példának egy baromfitelepet. Minden csirkének biztosítani kell egy saját részt, ahol nyugodtan tud foglalkozni a kis tojásaival, ugyanakkor egy közös terület, aminek 750 cm2-nek kell lennie, van előírás az etetőre is, lényegében mindenre. És ez nem viccből van kitalálva. Egy állat akkor fog normálisan fejlődni, akkor fog egészséges lenni, és csak akkor fog normális utódot létrehozni, ha minden körülmény adott. Körülmény a környezet, a táplálék, az idő. Ettől fosztják meg a nagyüzemi telepek az állatokat. A lehetőségtől, hogy az évezredek óta kialakult mód során éljenek, hogy nyugodtan, egészségesen hozzák világra a csemetét.

Orvosilag bizonyított tény, hogy ha egy inger ér minket, és mi nem reagálunk rá, akkor izomelváltozások jelenhetnek meg a testünkben. Például, ha ki vagy kötve egy kerítésoszlophoz, és jön egy baltás gyilkos aki néha rád ijeszt, de te nem tudsz hova menekülni, attól az agyad még elküldi az utasítást az izmaidba, hogy menekülni tudj, de mivel a kötél csak picit enged, így ez az utasítás nem válik valóra. Ugyanez történik azokkal az állatokkal is, akiket túlzsúfolnak egy ketrecben, és ott tartják őket egészen addig, amíg vagy arra nem alkalmasak, hogy bármiféle értéket nyerjenek belőlük (tojás, tej), vagy amíg el nem küldik őket a vágóhídra.

Sokan nem gondolnak bele abba, hogy mégis milyen árat fizet néhány állat azért, hogy az ő asztalán lakoma legyen. Nem azt mondom, hogy legyen mindenki vegán, vagy hogy hagyja el a húst az életéből. Egyszerűen csak át kell gondolni, hogy mi a jobb nekünk, embereknek. Egyértelműen az, ha mindenféle tömegnövelőtől mentes csirkét vásárolunk, akár a falusi piacon Bözsi nénitől, mert akkor tudhatjuk, hogy bár drágábban adja kilóját, de ez a csirke egészséges, megvolt az ideje arra, hogy növekedjen, nem vizet és más kémiai anyagot vásárolunk, hanem csirkét. Az már csak rajtunk múlik, hogy hajlandók vagyunk-e a saját egészségünk érdekében (is) lemondani a szupermarketes húsról, és kicsit tovább menni azért, hogy háztáji husikát vegyünk.

Mivel tudjuk megakadályozni azt, hogy tonnaszámra kínozzák és elképesztő körülmények között „gyártsák” az állatokat? Ne vásároljunk. Szép szóval, néhány plakáttal nem lehet elérni semmit, ahogyan néhány facebookon/instagrammon megosztott képpel sem. Sajnos ez a szörnyű igazság, és ebben van igaza nagyon sok „kötekedőnek titulált embernek”, hogy az, hogy megosztasz egy cikket, édes kevés. Tenni kell. Nem elvárni, hogy más tegyen. És persze az ember jobban szereti, ha csak a száját kell kinyitni de megmozdulni már nem. Mégis, most egy olyan lehetőséget ajánlok, aminél csak spórolni lehet az amúgy is drága és kevés idővel, ne vásárolj szupermarketben húst. Se semmilyen husival kapcsolatos árut. Bíztasd erre a környezetedben élőket is, és idővel eredményes lesz a kezdeményezés. Ha egy vállalat azt látja, hogy a tenyésztett hús csak veszteséget termel, előbb-utóbb változtatni fognak. És ezzel oly sok állatot mentenének meg.

Nos igen. Ezért ég az esőerdő. Hogy még több terület legyen a gazdálkodásra. Az embertelen körülményekkel, és mindenféle kémiai anyaggal tarkított gazdaságra.  Nem mellesleg, azzal a hitetlen mértékű állattenyésztéssel nem csak a husi jár, hanem az állatokból távozó tápanyag is. Pontosabban, félig-meddig tápanyag. Ezek pedig elképesztően szennyezik a levegőt, hiszen az már külön munkakör, hogy az állatok alól ezt is eltakarítsák.:)

Mielőtt félreértés esne, szeretnék tisztázni néhány dolgot. Egyrészt, én is eszek húst. Bár eléggé válogatós vagyok, de szeretem a csirkemellet. Mégis, a sok tapasztalat és cikk és tanulmány miatt már nem vagyok képes arra, hogy a szupermarketekben vásárolt isten tudja miket tartalmazó csirkéket fogyasszam. Inkább elmegyek a helyi piacra és veszek valamit az egyik helyi termelőtől. Neki is jó, nekem is jó. Másrészt, ezek a jellemzők még mindig a nagyüzemi állattartásra vonatkoznak, és bár nem hiszem, hogy kicsiny országunkban akkora királysága lenne ennek a kultusznak, külföldön biztosan kevesebb az ellenőrzés, nehezebb betartattni az előírásokat. Arra pedig semmi garancia, hogy egy magyar termelőtől származó husit lehet venni a szupermarketben.:) (mert miért is támogatnánk Magyarországon a magyar termelőket?) Azzal, ha otthon tartasz néhány csirkét, vagy esetleg nagyobb szintű állattartással foglalkozol, de minden szükséges feltétel meg van teremtve az állatoknak az egészséges fejlődéshez, nincs probléma.

Engem kicsit pofánvágott, mikor megtaláltam ezeket a cikkeket. Valamint nem egy videó található az interneten (amiben ugyanezeket a dolgokat fogják elmondani, némileg pontosabban), amiben kutatók, tanárok, orvosok beszélnek a nagyüzemi állattartenyésztésről és annak káros hatásairól. Szerintem érdemes átolvasni egy-két ilyen cikket/tanulmányt, és eldönteni magunkban, hogy kell-e ez nekünk, vagy sem.

Néhány adat:

- Az elmúlt 50 évben az amazonasi esőerdő 17%-át irtottuk ki. Ennek 80%-áért a szarvasmarha tenyésztés a felelős.

- Csak a szarvasmarha tenyésztés miatti erdőírtás évi 340 millió tonna szén-dioxidot termel (aminek jelenléte az üvegházhatás egyik kiváltó oka).

- A szarvasmarha tenyésztés során keletkezett metán a világ metánkibocsátásának 37%-át fedi le. (A metán sokkal erősebb üvegházhatással bír, mint a szén-dioxid.)

- Brazília a világ legnagyobb marhahús-exportőre. 2018-ban az Európába hozott marhahús 40%-a Brazíliából érkezett.