„�g az Amazon, a F�ld t�d�je, �s senki nem foglalkozik vele!”, „Persze a Notre Dame kapta a t�mogat�st �s a felaj�nl�st!” – ilyenek, �s ehhez hasonl� k�pek, posztok lept�k el az szoci�lis m�di�t a napokban. Vannak olyanok, akik s�r�s fejjel osztj�k meg a sz�vbemarkol� k�peket, �s akadnak olyanok is, akik ink�bb arra buzd�tj�k a nagy term�szetv�d�ket, hogy ne csak egy k�p megoszt�s�val akarjanak seg�teni. A mai nap kicsit kutakodtam, �s rengeteg cikket �s tanulm�nyt olvastam el ezzel a sz�rny� esettel kapcsolatban. Err�l hoztam nektek ma egy kis �ssze�ll�t�st, hogy mi�rt is gond, hogy �g az Amazon-i es�erd�?

Nem kell tov�bb tagadni, nem kell elhaladni a legfontosabb inform�ci� mellett, az ok miatt. Az �ri�si t�z kiv�lt� oka pedig nem m�s, mint egy illeg�lis megmozdul�s, amivel n�h�nyan �j �s tiszta f�ldter�letet akarnak, melyeket k�s�bb legel�k�nt hasznos�tan�nak a szarvasmarhateny�szt�k (els�sorban). Pontosan. Legel�. Szarvasmarh�knak. Mert m�r eljutottunk arra a szintre, hogy a nagy�zemi �llattart�snak nem el�g az a ter�let, amivel eddig rendelkezett, �s k�nytelen �j ter�leteket kialak�tani mag�nak. Ehhez pedig ilyen l�p�sekre van sz�ks�g.

Nem egy tud�s sz�lalt fel, miszerint a jelenlegi helyzet, a folyamatos pusztul�s nem csak Braz�li�nak okoz m�rhetetlen k�rokat, hanem az eg�sz vil�got fenyegeti a vesz�ly. Azzal, ha elt�nik az ottani es�erd�k bizonyos r�sze, s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rhat az �ghajlatv�ltoz�s ter�n, a vadon �l� �llatok �s az ott �l� emberek sz�m�ra is. Az �ghajlatv�ltoz�s pedig minket is ugyan�gy �rint, el�sz�r csak dr�g�bb lesz egy-k�t gy�m�lcs a boltban, azt�n az �tlag h�m�rs�klet is hirtelen megemelkedik, helyenk�nt egyszer�en elp�rolog majd a v�z. Szomj�s�g, �h�ns�g, forr�s�g.

N�h�nyan azt mondj�k, hogy az ottani t�zek nagy r�sze miniszteri nyom�sra kapott l�ngra, ugyanis t�mogatj�k az erd��rt�st, mert ez j� a gazdas�g sz�m�ra. J� a termeszt�knek. J� a nagy�zemi �llatteny�szt�knek, akik azt�n mindenf�lek�ppen tartj�k �s nevelik az �llatokat, csak norm�lisan nem. �s ezek az �llatok ker�lnek az asztalra.

Nemr�g olvastam egy remek cikket, amely pont arr�l �r, mennyi vesz�lye van annak, ha nagy�zemi �llatteny�szt�t�l v�s�rolunk h�st. T�ny, hogy a nagy�zemek c�lja a min�l gyorsabb profit, a verseny megnyer�se, a legjobbnak lenni. Ezzel eddig semmi probl�ma nincs. A probl�ma a hogyan-nal van. Ezt a gyorsas�got pedig �gy �rik el, hogy szteroidokkal �s m�s t�megn�vel�kkel kezelik a csirk�ket (meg m�s �llatot is), �gy azok sokkal gyorsabban n�nek meg, el�bb hoznak profitot. Az m�r nem �rdekli a teny�szt�t, ink�bb a telephely vezet�j�t, hogy ezzel sz�mos k�ros anyag ker�l bele az �llat test�be, a h�s�ba, amit a gyan�tlan v�s�rl� meg gond n�lk�l levesz egy szupermarket polc�r�l. Gondolom nem csak �n vettem �szre, hogy egy szupermarketben v�s�rolt, v�kuum csomagolt tasakos csirkemell sz�p nagynak t�nik, �m mikor kis�t�m, el�gg� �sszemegy. Ez puszt�n csak az�rt van, mert miel�tt m�g becsomagol�sra ker�ln�nek ezek a h�sok, v�zzel felt�ltik �ket, pufibb� teszik �ket. (�s ugyanez vonatkozik a pultban tal�lhat� husira is, csak azt nem csomagolt�k be.)

Arr�l nem is besz�lve, hogy mivel minden c�gnek, v�llalkoz�snak a c�lja a profit maximaliz�l�s �s a kiad�s minimaliz�l�s, nagyon szeretn�k eladni azt a csirk�t. Nem egyszer t�rt�nt m�r meg, hogy egy majdnem lej�rt csirk�t elk�sz�tettek „grill csirk�nek”, hogy csak meg kelljen meleg�teni otthon!, �s �gy m�g p�r napig tudt�k �rulni az am�gy m�r tart�s�t�szerekt�l, sz�nez�anyagokt�l �s �zfokoz�kt�l tel�tett grill csirk�t.

Ugyanakkor, arr�l m�g nem besz�ltem, hogy ugyeb�r minden �llatnak megvan a mozg�stere. Nem egy ismer�s�m tanult mez�gazdas�gi k�z�piskol�ban, �s �k is mondt�k, hogy orsz�gunkban nagyon szigor� el��r�sok vannak az �llatteny�szt�sre. Vegy�nk p�ld�nak egy baromfitelepet. Minden csirk�nek biztos�tani kell egy saj�t r�szt, ahol nyugodtan tud foglalkozni a kis toj�saival, ugyanakkor egy k�z�s ter�let, aminek 750 cm2-nek kell lennie, van el��r�s az etet�re is, l�nyeg�ben mindenre. �s ez nem viccb�l van kital�lva. Egy �llat akkor fog norm�lisan fejl�dni, akkor fog eg�szs�ges lenni, �s csak akkor fog norm�lis ut�dot l�trehozni, ha minden k�r�lm�ny adott. K�r�lm�ny a k�rnyezet, a t�pl�l�k, az id�. Ett�l fosztj�k meg a nagy�zemi telepek az �llatokat. A lehet�s�gt�l, hogy az �vezredek �ta kialakult m�d sor�n �ljenek, hogy nyugodtan, eg�szs�gesen hozz�k vil�gra a csemet�t.

Orvosilag bizony�tott t�ny, hogy ha egy inger �r minket, �s mi nem reag�lunk r�, akkor izomelv�ltoz�sok jelenhetnek meg a test�nkben. P�ld�ul, ha ki vagy k�tve egy ker�t�soszlophoz, �s j�n egy balt�s gyilkos aki n�ha r�d ijeszt, de te nem tudsz hova menek�lni, att�l az agyad m�g elk�ldi az utas�t�st az izmaidba, hogy menek�lni tudj, de mivel a k�t�l csak picit enged, �gy ez az utas�t�s nem v�lik val�ra. Ugyanez t�rt�nik azokkal az �llatokkal is, akiket t�lzs�folnak egy ketrecben, �s ott tartj�k �ket eg�szen addig, am�g vagy arra nem alkalmasak, hogy b�rmif�le �rt�ket nyerjenek bel�l�k (toj�s, tej), vagy am�g el nem k�ldik �ket a v�g�h�dra.

Sokan nem gondolnak bele abba, hogy m�gis milyen �rat fizet n�h�ny �llat az�rt, hogy az � asztal�n lakoma legyen. Nem azt mondom, hogy legyen mindenki veg�n, vagy hogy hagyja el a h�st az �let�b�l. Egyszer�en csak �t kell gondolni, hogy mi a jobb nek�nk, embereknek. Egy�rtelm�en az, ha mindenf�le t�megn�vel�t�l mentes csirk�t v�s�rolunk, ak�r a falusi piacon B�zsi n�nit�l, mert akkor tudhatjuk, hogy b�r dr�g�bban adja kil�j�t, de ez a csirke eg�szs�ges, megvolt az ideje arra, hogy n�vekedjen, nem vizet �s m�s k�miai anyagot v�s�rolunk, hanem csirk�t. Az m�r csak rajtunk m�lik, hogy hajland�k vagyunk-e a saj�t eg�szs�g�nk �rdek�ben (is) lemondani a szupermarketes h�sr�l, �s kicsit tov�bb menni az�rt, hogy h�zt�ji husik�t vegy�nk.

Mivel tudjuk megakad�lyozni azt, hogy tonnasz�mra k�nozz�k �s elk�peszt� k�r�lm�nyek k�z�tt „gy�rts�k” az �llatokat? Ne v�s�roljunk. Sz�p sz�val, n�h�ny plak�ttal nem lehet el�rni semmit, ahogyan n�h�ny facebookon/instagrammon megosztott k�ppel sem. Sajnos ez a sz�rny� igazs�g, �s ebben van igaza nagyon sok „k�teked�nek titul�lt embernek”, hogy az, hogy megosztasz egy cikket, �des kev�s. Tenni kell. Nem elv�rni, hogy m�s tegyen. �s persze az ember jobban szereti, ha csak a sz�j�t kell kinyitni de megmozdulni m�r nem. M�gis, most egy olyan lehet�s�get aj�nlok, amin�l csak sp�rolni lehet az am�gy is dr�ga �s kev�s id�vel, ne v�s�rolj szupermarketben h�st. Se semmilyen husival kapcsolatos �rut. B�ztasd erre a k�rnyezetedben �l�ket is, �s id�vel eredm�nyes lesz a kezdem�nyez�s. Ha egy v�llalat azt l�tja, hogy a teny�sztett h�s csak vesztes�get termel, el�bb-ut�bb v�ltoztatni fognak. �s ezzel oly sok �llatot menten�nek meg.

Nos igen. Ez�rt �g az es�erd�. Hogy m�g t�bb ter�let legyen a gazd�lkod�sra. Az embertelen k�r�lm�nyekkel, �s mindenf�le k�miai anyaggal tark�tott gazdas�gra.  Nem mellesleg, azzal a hitetlen m�rt�k� �llatteny�szt�ssel nem csak a husi j�r, hanem az �llatokb�l t�voz� t�panyag is. Pontosabban, f�lig-meddig t�panyag. Ezek pedig elk�peszt�en szennyezik a leveg�t, hiszen az m�r k�l�n munkak�r, hogy az �llatok al�l ezt is eltakar�ts�k.:)

Miel�tt f�lre�rt�s esne, szeretn�k tiszt�zni n�h�ny dolgot. Egyr�szt, �n is eszek h�st. B�r el�gg� v�logat�s vagyok, de szeretem a csirkemellet. M�gis, a sok tapasztalat �s cikk �s tanulm�ny miatt m�r nem vagyok k�pes arra, hogy a szupermarketekben v�s�rolt isten tudja miket tartalmaz� csirk�ket fogyasszam. Ink�bb elmegyek a helyi piacra �s veszek valamit az egyik helyi termel�t�l. Neki is j�, nekem is j�. M�sr�szt, ezek a jellemz�k m�g mindig a nagy�zemi �llattart�sra vonatkoznak, �s b�r nem hiszem, hogy kicsiny orsz�gunkban akkora kir�lys�ga lenne ennek a kultusznak, k�lf�ld�n biztosan kevesebb az ellen�rz�s, nehezebb betartattni az el��r�sokat. Arra pedig semmi garancia, hogy egy magyar termel�t�l sz�rmaz� husit lehet venni a szupermarketben.:) (mert mi�rt is t�mogatn�nk Magyarorsz�gon a magyar termel�ket?) Azzal, ha otthon tartasz n�h�ny csirk�t, vagy esetleg nagyobb szint� �llattart�ssal foglalkozol, de minden sz�ks�ges felt�tel meg van teremtve az �llatoknak az eg�szs�ges fejl�d�shez, nincs probl�ma.

Engem kicsit pof�nv�gott, mikor megtal�ltam ezeket a cikkeket. Valamint nem egy vide� tal�lhat� az interneten (amiben ugyanezeket a dolgokat fogj�k elmondani, n�mileg pontosabban), amiben kutat�k, tan�rok, orvosok besz�lnek a nagy�zemi �llattarteny�szt�sr�l �s annak k�ros hat�sair�l. Szerintem �rdemes �tolvasni egy-k�t ilyen cikket/tanulm�nyt, �s eld�nteni magunkban, hogy kell-e ez nek�nk, vagy sem.

N�h�ny adat:

- Az elm�lt 50 �vben az amazonasi es�erd� 17%-�t irtottuk ki. Ennek 80%-��rt a szarvasmarha teny�szt�s a felel�s.

- Csak a szarvasmarha teny�szt�s miatti erd��rt�s �vi 340 milli� tonna sz�n-dioxidot termel (aminek jelenl�te az �vegh�zhat�s egyik kiv�lt� oka).

- A szarvasmarha teny�szt�s sor�n keletkezett met�n a vil�g met�nkibocs�t�s�nak 37%-�t fedi le. (A met�n sokkal er�sebb �vegh�zhat�ssal b�r, mint a sz�n-dioxid.)

- Braz�lia a vil�g legnagyobb marhah�s-export�re. 2018-ban az Eur�p�ba hozott marhah�s 40%-a Braz�li�b�l �rkezett.