Tudom, mekkora bunkó vagyok, hogy csak most jelentkezek, de ne kövezzetek meg eddig jól éreztem magam. :D Rengeteg mesélni valóm van, és hamarosan mindenre sort is fogok keríteni, de most egyszerűen csak szeretnék kicsit összefoglaló jelleggel írni egy bejegyzést – aztán majd meglátjuk a többit.

Amint tudjátok, január 13-án érkeztem meg Helsinkibe, Finnországba, és elkezdtem a kis Erasmus félévem. Azóta rengeteg minden történt, ezekről szeretnék külön bejegyzést is: hogyan jövök ki a lakótársaimmal, voltam Lappföldön is, találkoztam egy elég jó sráccal és ja közben itt van ez a korona vírus is és kicsit felforgatta az életünket. DE mindenről lesz szó, ígérem.

Mindenekelőtt, szerintem a legizgalmasabb téma ez az egész koronavírus dolog, legalábbis ha én olvasnék egy blogot aminek az írója külföldön ragadt, biztosan érdekelne.

Szóval, én úgy vettem észre, hogy Finnország elég jól kezeli ezt a dolgot. Amikor Spanyolországban és Franciaországban már rég bolondok háza volt, itt még mindig mindenki a megszokott módon élte az életét. Azonban már nálunk is átálltak az online oktatásra, ez a második hét hogy nincs sulim, valamint további intézkedéseket is bevezettek. Például, a napokban lezárják az Uusimaa régiót, ami leginkább a fővárost és a közvetlen környezetét jelenti – ergo nem lesz kimenetel és bemenetel a régió és az ország többi része között. Ez azt is jelenti, hogy elég kemény büntetésre számíthat az aki megpróbálja kijátszani a rendszert. Persze a finnek most is nagyon viccesek, a csoportok tele vannak jobbnál jobb mémekkel. A lényeg, hogy nem veszítik el a hitüket önmagukban, és ami még fontosabb, a kormányban! Ezenkívül sokan mondják, hogy itt is lesz egy egyfajta kijárási korlátozás, amiben megmondják, hogy mettől-meddig lehet kimenni, de erről most még nincs hír.

Amit fontosnak tartok megemlíteni, hogy itt nincs pánik. Mármint persze, egy egészséges pánik van, az emberek próbálják bent tölteni az időt (a suli is segít ebben, mindjárt mondom hogyan), viszont nincs pánikvásárlás, teljesen mindegy mikor mész a boltba tudsz venni WC papírt és kaját is. Ha pont belefutsz egy készletkifutásba semmi baj, másnap ugyanúgy feltöltik az árukészletet.

Ha valaki azt mondja, hogy a finn oktatás teljesen más és mérföldekkel jobb, itt az ideje elhinni. De erről is fogok mesélni később. Viszont, rengeteg diákszervezet van minden egyetemen (amiknek amúgy bárki a tagja lehet, ez nem számít elit dolognak mint otthon (bge :D)). Például, van egy tutor csapat akik a cserediákokkal és az elsőéves hallgatókkal foglalkoznak, van egy startup school is ahol segítenek valóra váltani az álmaid, van ezenkívül van maga a diákszervezet ami programokat szervez és konktaktot képez a diákok és a tanárok között, van egy ESN szervezet minden egyetemen (ami persze nálunk nincs, miért lenne (Erasmus Student Network), általában ők szervezik a bulikat/eseményeket/programokat leginkább a cserediákok számára, de bárki mehet), és még vagy 10 másik szervezet van.

Na a helyzet az, hogy ezen szervezetek nagyrésze rendelkezik instagram fiókkal, és marha jó ötleteik vannak a karanténban töltött idő izgalmasabbá tételére. A mi egyetemünk egyik szervezete például egy 10 napos kihívást indított, edzéssel, sütéssel, én-idővel és hasonlókkal. Persze, lehet mondani, hogy mindenki unatkozik, de ezt a dolgot például az otthoni HÖK oldalán nem láttam. :D

A szemeszter elején 6-an laktunk egy lakásban, ma már csak négyen. Két lakótársam (egy osztrák és egy francia) elment, kicsit befostak ettől a helyzettől, és a cserediákok közel fele hazament. Néhányan maradtunk, és próbáljuk izgalmassá és emlékezetessé tenni az itt töltött időt. De azért meg kell mondanom, hogy mikor megérkeztem nem számítottam arra, hogy ekkora szar lesz ez a szemeszter. :D És rettentően hiányzik az, hogy suliba mehessek.

Finnország talán egy hete lezárta a határait, és nem nagyon indítanak repülőket. Kíváncsiságból megnéztem, hogyan tudnék haza jutni, 20 órát venne igénybe, 3 átszállással, de mindössze 40 ezer forintért. Na jó, azért ebben nem szerepel az a 3 óriási bőrönd amit cipelni szeretnék magammal, de a rendes árhoz képest elég nagy a különbség.

Szóval ja, a lányokkal (pontosabban rajtam kívül kettővel, mivel a harmadik rettentő fura és konkrétan hozzánk sem szól) elkezdtünk programokat szervezni magunkban, van egy közel 30 pontos listánk, hogy mit tudunk csinálni a karantén alatt.

Nos, szerintem egyenlőre ennyi lenne a kis összefoglalóm mára. A következőkben szeretnék több témát is érinteni, amennyiben van rá igény, de ha nagyon unatkozok úgyis meg fogom írni ezeket a dolgokat. Addig is, legyetek jók, vigyázzatok magatokra és élvezzétek a családdal töltött értékes időt!