Igazából mondanám, hogy minden rendben van, de kurvára nem ez a helyzet. Igazából nem is tudom melyik problémát helyezzem előtérbe, a gondolatmenetemben már egyik dologból következett a másik, és így kicsit katyvasz az egész és egy nagy fos. Kb.

Ha jól számolom, a félévben 5 olyan órám volt, ami kredites (mert nyilván van olyan, hogy tesi :D), ezek közül eddig 2 olyan van, amire jegyet is kaptam és le lettem zárva. Egyre már kb 2 hete beküldtem a portfolióm, szóval remélem hogy egy szaros szabválra megadja legalább a kettest. Aztán maradt két olyan tárgya, ami épülős, és konkrétan a teljesítményem egyenlő a nullával.

Mint ahogy említettem, rengeteg bejegyzésötletem van, és most el is kezdem ezek megírását, ugyanis időm épp van, viszont a későbbiekben nekem is elkezdődik a vizsgaidőszak, és akkor nem igazán lesz se kedvem se időm ide írogatni.

Szóval, éppen mostam a hajam, és akkor fogalmazódott meg bennem, hogy mégis mi van abban a samponban, amit a fejemre kenek. Kicsit megnyugodtam, amikor megláttam a flakonon egy BDIH standard címkét, bár igazából fogalmam sincs miért is, mivel semmit nem tudtam erről a minősítésről.

Túl vagyok az eheti első ZH-mon, és bár felemás érzésekkel távoztam a teremből, remélem meglesz a szükséges pont. Sajnos a következő dolgozat már nem lesz ennyire „könnyű”, nagy szopóroller az egész, de hát mit is csinálnék tanulás helyett? Egyértelmű. Ide írogatok.

Mint említettem az előző bejegyzésembe, az ott leírtak csak a jelenlegi történetem egy része, talán még a kezelhetőbb. Egy korábbi bejegyzésben már meséltem, hogy milyen páli fordulatot vett lakótársam, de úgy tűnik már inkább az agymosott kategóriába tartozik.

Az előző bejegyzésem óta annyi minden változott. És annyira nem tudom hogy mi történik körülöttem. :D

Szóval. T-vel szerencsére megbeszéltük a dolgokat. Igazából lehet, hogy kellett nekünk ez a kis pofon, hogy észhez térjünk egymással szemben. Sajnos, mint minden másik kapcsolatban, nekünk is megvoltak a saját kis sérelmeink, amikkel (legalábbis én), nem gyakran foglalkoztam, mert úgy gondoltam, hogy egy-egy dolog olyan kis semmitérő a sok jó mellett, csak hát összegyűltek és jó volt kiadni magamból na. Szerencsére mindketten vagyunk olyan fejlettek értelmileg, hogy ezt a megbeszélést nem a másik háta mögött intéztük, hanem face to face. Így én is megtudtam olyan dolgokat, amik lehet, hogy számára sértők voltak, viszont nekem nem tűnt annak. Meg fordítva is, ugyebár. Szóval szerencsére a kettőnk dolga rendeződött.:) Amúgy is, nemsokára lesz, hogy két éve vagyunk együtt.<3

„BGE hallgató vagyok, kiskoromban FBI ügynök akartam lenni, van egy barátom 2017 óta, imádom és ő is engem.” Bárcsak igaz lenne.

Ez egy nem tervezett bejegyzés. Annyi tervem volt mára, kódolni akartam, csinosítgatni, elmenni moziba megnézni az új Bosszúállók filmet, aztán minden megváltozott. Ez egy amolyan hogyan essen szét az életed 2 perc alatt bejegyzés lesz.